A megoldás
A folyamatszabályozás problémái c. oldalon láthattuk, hogy egy folyamat szabályozottá tételének hagyományos módja túl nagy erőfeszítéseket igényel ahhoz, hogy ténylegesen elvégezzék a feladatot, így felmerül a kérdés, hogy mindenképpen szükség van-e tételesen feltárni a szórástényezőket (most nem a rendszeres szórástényezőkről van szó, amelyek csupán a szabályozott folyamat véletlen ingadozását eredményezik), majd egyenként megküzdeni velük, vagy megpróbálkozhatunk valami teljesen mással, amihez nem szükséges az egyes szórástényezők tételes ismerete.
Igen, valóban lehet mód a szórástényezők hatásának oly mérvű csillapítására, hogy ezáltal azok a rendszeres szórástényezők sorába süllyedjenek. (Ennek megértéséhez érdemes megemlíteni, hogy a rendszeres szórástényezők tulajdonságai, hogy számuk nagy, egyenként a hatásuk kicsi, lineáris, és egymástól független, a fellépésük pedig rendszeres.) Hogy ennek a csillapításnak a hatásosságát értékelni lehessen, szükség volna a szabályozatlanság (a szabályozott állapottól való eltérés) mértékének egzakt mérésére.
Megvan a megoldás, mert a szabályozottság – szabályozatlanság mennyiségi összefüggéseit tanulmányozva sikerült megalkotni egy ilyen mérőszámot.
A csillapítást a körülmények megváltoztatása (a gyártás, és a gyártás körülményeivel kapcsolatos más, általunk könnyen kézben tartható paraméterek – „faktorok” értékeinek megfelelő megválasztása) útján próbálhatjuk meg elérni. De hogyan lehet a faktorok a célnak megfelelő értékeit megtalálni. Próbálgatással. A próbálgatások rendszerré szervezett eszköze a DoE. (DoE – Design of Experiments, kísérlettervezés.)
Ily módon megvan a megoldás, egy új kísérlettervezési eljárás.
Annak vonatkozásában, hogy minek alapján működik ez a módszer, a „Bevezetés a szabályozott folyamatok világába” c. díjtalan hírlevél indító cikk-sorozatában található egy kifejezetten ezzel a kérdéssel foglalkozó írás.
Az eljárás alkalmazásának további előnyei
Azon túlmenően, hogy nem szükséges feltárnia a szórástényezőket, majd megoldást keresnie azok hatásának megelőzésére, további előnyökkel is jár a jelen megoldás alkalmazása. A teljesség igénye nélkül felsorolok néhányat:
- Kísérlettervezési eljárásról lévén szó, a szükséges információt (a kívánt beállítást) a legkisebb számú kísérletből nyerheti.
- Előre meghatározhatja a folyamatban rejlő potenciális műszaki és gazdasági eredményt, és az elérhető szóráscsökkenéshez szükséges információ mennyiségét, aminek alapján meghatározhatja a kísérletek (próbálgatások) szükséges számát.
- Az előzetes eredmények alapján felállíthat egy rangsort a folyamatokról, amelynek alapján eldöntheti, hogy milyen sorrendben történjék a folyamatok szabályozása. (Követve a Pareto elvet.)
- Jól tervezhető és más szórás-csökkentő módszerekkel szemben gyors, mivel abszolútumokat is mér (mint például sC – a szabályozott állapotban elérhető szórás), így nincsen szüksége hosszú időtartamú kisérleti gyártásokra, amelyek során az ún. zajfaktorok fel tudják venni összes lehetséges értékeiket.
- Az eljárás nem követeli meg a gyártás leállítását a kísérletek idejére, csak a közben gyártott egységek pótlólagos ellenőrzését kell biztosítania a vizsgálatok után., stb.
Hogy többet tudhasson meg erről a módszerről, vagy a honlap által érintett egyéb kérdésekről, illetve szeretné megbecsülni, hogy a folyamat, amelynek sikerében Ön érdekelt, vagy ami által érintett, milyen szabályozottsági állapotban van, vagy egyszerűen nem szeretné elveszíteni a kapcsolatot velünk, kérem iratkozzon fel ingyenes hírlevelünkre alább:
Bevezetés a Szabályozott Folyamatok világába
Hírlevél 14.400 Ft értékben most DÍJTALANUL!
Cikkeinkben a gyártófolyamatok szabályozottá tételéhez használatos módszerek hátterében meghúzódó ismert, de gyakran meghökkentően más megvilágitásba helyezett, vagy kevésbé ismert összefüggéseket, gondolatokat közlünk – a lehetőségek határain belül – világosan és egyszerűen.
Hírlevelünkkel Ön az elsők között tájékozódhat arról, hogy néhány új, pontos, és hatékony matematikai statisztikai módszer miért és hogyan működik!
Adatait bizalmasan kezeljük és semmilyen körülmények közt
nem bocsátjuk harmadik fél rendelkezésére!
Köszönöm megtisztelő érdeklődését
Székely Sándor

