N = 2.000 × 5 × 2 × 8 × 50 = 8.000.000 db gyártására képes.

Legyen a termék egyik kiemelten fontos jellemzője X , amelynek névleges értéke és a tűréshatárok között a következő összefüggés áll fenn

X _nom = (l _U + l _L) / 2.

E három érték közül kettőt ismernünk kell!

Ha valamelyik tűréshatár nem létezne a fenti összefüggésből meg kell határozni annak virtuális értékét, hogy a honlapon található kalkulációt használni tudja.
Jelen esetben a felső tűréshatár értéke l _U = 855, az alsó tűréshatár értéke l _L = 813, a névleges érték X _nom = 834.

Amikor valamelyik munkadarabnál X _i értéke kívül esik valamelyik tűréshatáron a veszteség mértéke L ₁ = 50 Ft.
Talán sokalja ezt az összeget, de az jelen esetben tartalmazza a selejtköltségen felül, az elmaradt haszonnak az erre a termékjellemzőre vetíthető hányadát is. (Vetítési alapként használja ennek az egységnek az értékesítési összegét, és azt csökkentse annak arányában ahogy a félkész termék, amelyen már megjelenik az X termékjellemző, készültsége viszonyul az egység teljes készültségéhez.)

Meghatározhatjuk az

a = (4 L₁) / (l _U − l _L)² = (4 × 50) / (855 − 813)² = 0,1134 együtthatót, amelyet a veszteségek kiszámításához fogunk felhasználni a Taguchi − kísérlettervezésben alkalmazott metodika szerint.

A projekt nulladik lépésében meghatározott adatok X _átlag = 836,5 , s_n = 13,56, az elérhető szórás s_C = 6,69. Ha az s_n érték nem áll rendelkezésre, azt kiszámíthatja a következő összefüggésből

n s_n² = (n – 1) s² , ahol n – a minta elemszáma.

A Taguchi − féle veszteségek az L = (a / 6)[(X _átlag − X _nom)² + s_n²] N képlettel számíthatók.

A folyamat szabályozott, és jól beállított állapotában a veszteség legkisebb értéke

L_C = (a / 6) s_C² N

A vállalat egy év alatt elérhető többletnyeresége m = L − L_C

Természetesen nem tudhatom, hogy Önök mit gyártanak és hogyan alakulnak a kiindulási adatok, de az eredményt Önök kiszámíttathatják.